udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
40
találat
lapozás: 1-30 | 31-40
Névmutató:
Elekes Gyula
1999. február 25.
Elekes Gyula /Székelyudvarhely/ zománcművész többször kiállított Magyarországon, különböző városokban, Spanyolországba háromszor hívták meg kiállításra. Városában, Székelyudvarhelyen még nem volt alkalma arra, hogy bemutassa munkáit. /Oláh István: Zománc és tűz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./2000. január 6.
Székelyudvarhelyen. Elekes Gyula, a Művelődési Ház új igazgatója bemutatkozott az év utolsó tanácsülésén. /Az előző igazgató, Bencze László egészségügyi okokra hivatkozva mondott le./ Elekes Gyula külföldön is ismert zománcművész, 15 éve dolgozik reklámgrafikusként és marketing szakemberként a Matrica Rt.-nél. Elekes Gyula hangsúlyozta, hogy egyenlő mértékben kívánja támogatni mindegyik kulturális tevékenységet. A megváltozott körülmények szerint a művelődési ház igazgatójának nemcsak értelmiséginek, művésznek kell lennie, de jó menedzsernek is. /Fülöp D. Dénes: Az új igazgató reklámgrafikus és zománcművész. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 6./2000. június 9.
Elekes Gyula ismert tűzzománcművész több hónapja elvállalta a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatását. Elmondta, hogy párhuzamosan építkezik a Tomcsa Sándor Színház, mellette a táncműhely, amely szintén profi csoportosulás. Működik még a kórus, van koncertterem, kiállítóterem is. Létezik a Hyperion Alapítvány, a Humánreform szervezésében, külföldi, főleg magyarországi előadók segítségével. Elekes Gyula célja: visszacsalogatni az udvarhelyi lakosságot. Egyfolytában pályáznak alapítványoknál, keresik a támogatókat. Nagy segítséget nyújtottak az udvarhelyi cégek, nagyvállalatok. /Oláh István: Tűzzománc és közművelődés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./2001. április 27.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznak, mely a Városi Művelődési Ház egyik szaktagozataként működik, jelenleg 14 alkalmazottja van. Elekes Gyula, Művelődési Ház igazgatója beszélt a színház működéséről és nehézségeiről. A Tomcsa Sándor Színházra szükség van. Minden kezdet nehéz, főleg a jelenlegi történelmi, gazdasági helyzetben, amikor valahány romániai magyar színház anyagi gondokkal küszködik, olyannyira, hogy néha csak hónapos késésekkel tudják kifizetni a színészeknek a gázsit. A Művelődési Minisztérium a színházak fenntartását átruházta a megyei önkormányzatokra, azok pedig a városi önkormányzatokra hárították a költségeket. A városi önkormányzatok költségvetése pedig kevés ahhoz, hogy fenntarthassák a színházakat. - Az igazi mecenatúra még nem alakult ki. Támogatók azért már vannak. Például a Mat Plast Részvénytársaság felajánlott egy hosszabb távú támogatást is, azzal a kitétellel, hogy tartsunk előadásokat azokon a településeken, ahol a magyarság szórványban él. Az első ilyen próbálkozásuk Segesváron lesz, majd Medgyesre is el szeretnének jutni előadásaikkal. Györfi András, a marosvásárhelyi színház művésze javasolta, hogy ebben a szűkös anyagi helyzetben jó megoldás lenne, ha a székelyudvarhelyi színház használhatná a marosvásárhelyiek jóval gazdagabb díszlettárát, közös vagy csereelőadásokat is lehetne szervezni. Együttműködést már több színházzal sikerült kialakítaniuk, így a sepsiszentgyörgyi, a zalaegerszegi és az egri színházakkal. A szarvasi Weöres Sándor Regionális Színházzal kötöttek közös együttműködési szerződést. /Szükség van a színházra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./2002. január 17.
Pénz nélkül maradt a Tomcsa Sándor Színház /Székelyudvarhely/, felfüggesztették az új produkciók előkészítését. Elekes Gyula, a művelődési ház igazgatója elmondta, hogy a helyi önkormányzati testület által elfogadott költségvetés ellehetetleníti az intézmény keretén belül működő Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhelyi Táncműhely hivatásos társulatok létét. Az intézménynek jelenleg 55 alkalmazottja van, művészek és a közművelődési tevékenységet biztosító személyzet. A költségek fedezésére 4 milliárd lejt kértek az önkormányzattól, emellé saját forrásokból kigazdálkodtak volna még 1,3 milliárdot, ezzel szemben 1,5 milliárdot szavazott meg az önkormányzati testület. A hivatásos együttesek mellett a művelődési házban zajló többi tevékenység is veszélybe került: megszűnhet a három kórus, köztük a 130 éves Székely Dalegylet. /Sarány István: Pénz nélkül a Tomcsa Sándor Színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./2002. január 19.
Válsághangulat van Székelyudvarhely közművelődési életében. A pénzhiány miatt elkeseredett intézményvezetők és alkalmazottjaik egyelőre a tiltakozásnak csak a legkevésbé látványos formáját, a japán sztrájkot választották. Fehér leplekbe van beburkolva a művelődési ház, a Tourinfó, a Szinfó épülete. Elekes Gyula, a művelődési ház igazgatója azt nyilatkozta, hogy amíg nem rendelkeznek megfelelő anyagi fedezettel, felfüggesztik az újabb produkciók előkészítését. Ez sajnos, nemcsak a színházra és a néptáncműhelyre vonatkozik. Ennek ellenére jan. 17-én megnyílt Kubanek László festőművész tárlata. /Zsidó Ferenc: Termékeny válság? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./2002. január 26.
Ötven székelyudvarhelyi művész tüntetett jan. 25-én Székelyudvarhelyen, tiltakozásképpen az ellen, hogy az intézmény nem kapott pénzt a helyi költségvetésből. A Tomcsa Sándor Színtársulat és az Udvarhely Táncegyüttes tagjai a székelyudvarhelyi tanács azon döntése ellen tiltakoztak. Elekes Gyula, az udvarhelyi művelődési ház igazgatója kijelentette, hogy a helyi önkormányzat által kiutalt 1,5 milliárd lej alig márciusig elegendő. Az épületben színház, táncegyüttes és három kórus működik. Az intézménynek 55 alkalmazottja van, bérük kifizetésére hozzávetőlegesen 3,7 milliárd lej szükséges. A megmozdulás alatt Székelyudvarhelyen aláírásgyűjtés folyik a művészek tiltakozásának támogatására. /50 művész tüntetett Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./2002. január 31.
Azt felelte Borbáth István, a székelyudvarhelyi RMDSZ frakcióvezetője Elekes Gyulának, a kulturális intézményét féltő vezetőnek, amikor az kérte, látogasson el a Művelődési Házba, felmérni, hogy döntésükkel mégis mit sodortak a megszűnés szélére, hogy hát Elekes sem jár ki futballmeccsre. Vajon szó nélkül hagyhatja-e az efféle megnyilvánulást az az érdekvédelmi szervezet, mely tudja, hogy az identitás megőrzésében a kultúra, illetve a kultúrát életre hívó, felmutató intézmények a döntő tényezők? Ha nincs kultúra, nincs közösség, és ha nincs közösség, képviselőre sincs nagyon szüksége. /Papp Sándor Zsigmond: A temetőig és vissza. Görbe tükör. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./2002. május 20.
Máj. 19-én nyitották meg Maszelka János festőművész 74. egyéni kiállítását Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban. A hetvenhárom éves művészt a kultúrház igazgatója, Elekes Gyula köszöntötte. /N. I.: Maszelka 74. egyéni kiállítása. A táj benne van. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./2002. július 1.
Június 29-én a részt vevő együttesek felvonulásával kezdődött Székelyudvarhelyen a 36. Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál, melyen 15 együttes jelent meg. Elekes Gyula, a művelődési ház igazgatója elmondta, hogy azokat a hazai nemzetiségeket próbálták meghívni, akik az előző években nem vettek részt ezen a fesztiválon. Az előadások után táncházzal, másnap, vasárnap pedig szakmai konferenciával zártak. /Bágyi Bencze Jakab: Szejke Népzene- és Táncfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./2002. október 1.
Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színházat magában foglaló udvarhelyi Művelődési Házat és a polgármesteri hivatalt is a működésképtelenség határára sodorta a helyi tanács szept. 30-án megszavazott költségvetés-módosító határozata. Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója több, az intézmény pénzügyi helyzetét tükröző kimutatást is átadott Borbáth Istvánnak, RMDSZ-frakciójának elnöknek, de hiába, ugyancsak hiába érveltek a kulturális intézmény és az ott alkalmazott színészek érdekében az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ tanácsosai. Az UPE tanácsosai szept. 30-án vehettek részt utoljára szavazati joggal a helyi tanács munkálatain. A marosvásárhelyi táblabíróság végleges ítélete elfogadta azt, hogy a tanács RMDSZ-frakciója formai hibákra hivatkozva megsemmisítette az UPE nyolc tanácsosának mandátumát. /Zilahi Imre: Szivattyú vagy színház. Költségvetés-kiegészítésről döntött a helyi tanács. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./2002. december 12.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház december végére tervezi soron következő produkciójának, a Mágnás Miskának a bemutatóját. A színművészek fizetése közel egy hete késik. Elekes Gyula, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója /hozzá tartozik a Tomcsa Sándor Színház/ készítette a díszletet. A díszletek időben való elkészítése miatt Elekes nem utazott el saját tűzzománc-kiállításának megnyitójára, amelyet a németországi Mannheimben tartottak december elején. /Zilahi Imre: Szegény udvarhelyi Mágnás Miska. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./2002. december 23.
Székelyudvarhelyen dec. 21-én átadták a Pro Urbe-díjakat, a polgármesteri díszokleveleket. Szász Jenő polgármester díszoklevéllel tüntette ki dr. Szakács István Pétert irodalomtörténeti és irodalmi munkásságáért, Wass Albert életművének népszerűsítéséért, Komoróczy Györgyöt a több évtizedes nyelvművelő és -őrző munkájáért, Elekes Gyula tűzzománcművészt az Európa-szerte ismert képzőművészeti munkásságáért, Szabó K. István rendezőt rendezői tevékenységéért. Díszoklevélben részesültek a Ferenc-rendi nővérek, akiket gyermeknevelő és szociális-karitatív tevékenységükért tüntettek ki. /Pro Urbe-díjak Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./2003. május 23.
Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház részeként működik a Tomcsa Sándor Színház, az Udvarhely Néptáncműhely, valamint a Székely Dalegylet, a Balázs Ferenc Vegyes Kar és időszakosan az Alla Breve ifjúsági kórus. Ugyanakkor az intézmény képzőművészeti kiállításokat szervez, vendégelőadásokat fogad a színháztól a változatos zenei műfajokig, és kiveszi a részét a felnőttképzésből is. Elekes Gyula, az intézmény igazgatója szerint a helyi önkormányzat költségvetéséből kapott 4 milliárd lejt pályázatokból pótolják, illetve mindeddig akadtak a városban mecénások egy-egy rendezvény finanszírozására. A Tomcsa Sándor Színház sikeres évadot mondhat magáénak, két olyan előadásuk volt, amelyekre csak elővételben lehetett jegyet kapni, a Menyegzőt és a Mágnás Miskát telt ház előtt játszották. Az Udvarhely Néptáncműhely előadóművészei nemrég fejezték be egy újabb koreográfia kidolgozását Szentbenedeki táncok címmel. Kiállítótermükben a bemutatott képzőművészeti anyagot kéthetente cserélik, jelenleg a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjainak munkáiból készült kiállítás tekinthető meg. /Sarány István: Székelyudvarhelyi Művelődési Ház. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./2003. június 30.
Ebben az évben immár 37. alkalommal került megrendezésre a Szejke-fesztivál. Idén a magyar, román, német és roma nemzetiségű fellépők produkciója mellett a rögtönzött kirakodóvásár is volt. A fesztivál népviseletbe öltözött táncosok seregszemléjével vette kezdetét. A Székelyudvarhely utcáin felvonuló együttesek Szejkefürdő szabadtéri színpadán több mint négy órán át adtak műsort. Elekes Gyula, a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója mondta a megnyitóbeszédet. /Szász Emese: 37. Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./2003. szeptember 8.
Önálló jogi státust szeretne a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház.Elekes Gyulának, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatójának elvileg nincs kifogása az ellen, hogy a Tomcsa Sándor Színház önálló jogi státust szerezzen a jövőben. Jelenleg a helyi önkormányzat által fenntartott színház az Elekes által igazgatott intézmény részeként működik.Elekes Gyula jelezte, egy ilyen lépés csak akkor lehetséges, ha az önállósodó színház állni tudja a szükséges személyzet bérezésével járó anyagi terheket. /Zilahi Imre: Három dolog kell: pénz, pénz és pénz. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./2003. szeptember 15.
Szept. 16-án avatják fel Székelyudvarhelyen a Kós Károlyt ábrázoló szobrot, Blaskó János alkotását, az író-építész nevét viselő székelyudvarhelyi szakközépiskola aulájában. A művet Blaskó János budapesti szobrászművész ajándékozta a városnak. Az ünnepségre az Udvarhely Kultúrájáért Egyesület elnöke, Elekes Gyula és a Kós Károly Szakközépiskola igazgatósága az alkotót is meghívta. Blaskó Jánosnak egy másik oka is volt Udvarhelyre utazni: vasárnap délelőtt leplezték le Soó Rezső botanikus Bethlen utcai szülőházának falán a Debreceni Egyetem Természettudományi Kara által éppen Blaskótól rendelt emléktáblát. Az 58 éves szobrászművésznek közel hatvan köztéri szobra vagy emlékműve tekinthető meg Magyarország különböző településein. /Zilahi Imre: Leleplezik Kós Károly szobrát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./2003. november 24.
Márton Áron (1896-1980) római katolikus püspök nemcsak egyházának, hanem az egész erdélyi magyar közösségnek meghatározó alakja volt. A november 22-én megnyitott, a Terror Háza Múzeum és az egri Segít a Város Alapítvány támogatásával létrejött, a püspök életútját bemutató tárlat két hétig látogatható Székelyudvarhelyen. A megnyitón Szász Jenő polgármester, Kovács Sándor főesperes és Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója ismertették Márton Áron életútját, meghurcoltatását, kiemelve példaértékű helytállását. A majdani püspök 1896 augusztusában született Csíkszentdomokoson, ott végezte elemi iskoláit, gimnáziumba Csíksomlyón, Csíkszeredában, majd Gyulafehérváron járt. Az első világháborúban harctéri szolgálatot teljesített, azután földművesként dolgozott. A gyulafehérvári teológiára 1920-ban kérte felvételét, gróf Majláth Gusztáv Károly négy évvel később pappá szentelte. 1938-ban néhány hónapig a kolozsvári Szent Mihály-plébánia vezetője, később, Vorbuchner Adolf püspök halála után XI. Pius pápa Gyulafehérvár püspökévé nevezi ki. A második világháborúban Erdély kettészakadt, a püspöki székhely Romániában maradt. Miután egy ízben felszólalt az akkor Magyarországhoz tartozó kolozsvári templomban a zsidók elhurcolása ellen, a magyar hatóságok kitiltották az országból, így a háború végéig nem is látogathatta az egyházmegye Észak-Erdélyben élő híveit. Márton Áron élesen elítélte az 1948-as államosítást, amikor az egyházat minden vagyonától megfosztották, felemelte szavát a görög katolikus vallás betiltása és az ortodoxiába való bekebelezése ellen. 1949-ben végül a román titkosszolgálat emberei elrabolták. A legkegyetlenebb kínzások ellenére sem volt hajlandó megtagadni egyházát. 1951-ben életfogytiglani fogságra ítélték, de végül 1955-ben szabadon bocsátották. Határtalan népszerűsége miatt a hatalom rövidesen mégis házi őrizetben tartotta, csupán 1968-ban oldották fel a kényszerlakhelyre vonatkozó rendelkezést. A gyulafehérvári püspöki palotában halt meg. /(bb): Márton Áron emléktárlat nyílt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 24./2003. november 28.
Szabó K. István, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője levélben kérte fel a városi elöljárókat, vegyenek részt, az intézmény átszervezésével kapcsolatos megbeszélésen. A Művelődési Ház keretei között működtetett színház fejlődését korlátozza, hogy nincs önálló jogi státusa. Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója a 2003-2004-es évad elején jelezte, csak akkor látja megvalósíthatónak a színház önállósodását, ha sikerül megtalálni ehhez a szükséges pluszpénzalapokat. A művészeti vezető szerint az előadások rendezése során számos nehézséget okoz, hogy nincs külön műszaki személyzet. Az RMDSZ-színekben megválasztott alpolgármester, Péter Pál egyetért azzal, hogy a színházat külön jogi személyként kell bejegyezni. /Zilahi Imre: Cél az önállóság. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./2004. augusztus 2.
Júl. 29-31-e között tartották a 38. Szejke Népzene- és Néptáncfesztivált. A gálaműsoron romániai és magyarországi román, görög, magyar, roma, ukrán, szlovák és cseh népzene- és néptáncegyüttesek vonultak fel. Az első napon Kardalus József A székely festett bútor korszakai; Bencze Ilona Népművészet ma, majd Elekes Gyula Népi szimbólumok Kelettől Nyugatig címmel tartott előadást. Másnap udvarhelyszéki alkotók műveiből nyílt népművészeti kiállítás. A Szejkefesztivál táncházzal zárult. /Harmincnyolcadik Szejkefesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./